Magyar történelmi és kulturális
kincsek nyomában Horvátországban
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázatot hirdetett Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek címmel, a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének elősegítésére. Intézményük sikeresen pályázott határon túli tanulmányi kirándulásra, a „HATÁRTALANUL!” elnevezésű program keretén belül „Magyar történelmi és kulturális kincsek nyomában Horvátországban” elnevezéssel, így az Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium 7. évfolyamos diákjai közül 60 fő 4 napos tanulmányi kiránduláson vehetett részt.
Horvátország „legmagyarabb” vidékére, Dél-Baranyába, valamint a horvát főváros érintésével az egykori „magyar tengerpartra” utaztunk. Dél-Baranyában felkerestük a ma is létező magyar többségű településeket, és ellátogattunk az Erdődyek és a Zrínyiek egykori birtokaira, Varasdra és Csáktornyára is. Felkerestük Európa egyik leggazdagabb élővilágával rendelkező rezervátumát, a Kopácsi Rét Nemzeti Parkot.
1. Nap: Barangolás a Drávaszögben és Dél-Baranyában. Séta Eszéken.
Nagybodolyán, az alig 60-70 fős kistelepülésen megtekintettük a régi időkre emlékeztető, csodálatos tájházat, amelyben a helyi hagyományok, az itt élő dolgos emberek hajdan volt páratlanul gazdag élete elevenedik meg. A tájházban Jeszenszky Mária néni várta a csoportot. A határhoz szintén közeli, többségében magyarok lakta Kiskőszegen (Batinán) felmentünk a Bán-hegyre. A 27méter magas partizánemlékmű által uralt magaslatról szép kilátás nyílt a Dunára, és a máig vitatott horvát-szerb határvonalra. Következő állomásunk Laskó. Kevesen tudják, hogy itt, a Drávaszögben, vagyis a kettévágott Baranya megye déli felében több ezres magyar közösség él és élteti a magyar kulturális örökséget, beleértve a népzenei hagyományokat is. Meglátogattuk a helyi magyar iskolát is. . Felkerestük Európa egyik leggazdagabb élővilágával rendelkező rezervátumát, a Kopácsi Rét Nemzeti Parkot. Megtekintettük a nemzeti parkot bemutató kiállítást és kisfilmet, majd a bürühidakon (fapallókon) teszünk sétát a mocsaras terület felett. Délután Kelet-Szlavónia magyar, német és horvát kulturális gyökerű Dráva parti nagyvárosába, Eszékre látogattunk. Sétáltunk a hangulatos belvárosban és a nagy őrvárban, melynél 1849 februárjában szabadságharcunk legnagyobb magyar veszteséggel járó ütközete zajlott.
2. nap: Zágráb magyar vonatkozásai
Az egykori Jugoszlávia minden pontjáról érkező, és itt letelepedő, másfél ezres magyar közösséggel rendelkező Zágrábban városnéző sétán vettünk részt, benne a Szent István kápolnával és a székesegyházzal, ahol láttuk Szent László koronázási palástját is. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is.
A Káptalandombi városrészből átsétáltunk a Felsővárosba (Gradac), itt találjuk a Jellasics-teret, valamint a Szent Márk-teret a Szent Márk templommal, rajta Horvátország és Zágráb címerével. A Medvenica-hegy déli oldalában, Zágráb fölött emelkedik a horvát főváros legjelentősebb középkori műemléke. A magas sziklák által védett Medvedgrad várát 1249-1254 között építették azzal a céllal, hogy megvédje a várost a tatár támadásoktól. A várból szép kilátás nyílt Zágrábra és a környékre.
3. nap: Lovran és Abbázia, a „Magyar Tengerpart”. A Kvarner-öböl magyar vonatkozásai.
Délelőtt megismerkedtünk Fiume történelmi belvárosával a korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. A magyar időben épült a piac, a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. székháza. Felkerestük a magyar feliratú kikötői bakokat és a Baross emléktáblát is, melyet megkoszorúztunk.
A monarchia világa elevenedett meg a horvát tengerparton, hiszen Fiume (Rijeka) mellett Abbázia (Opatija) volt a magyar üdülőhely a Kvarner-öbölben . Mesebeli sétát tettünk az egész horvát tengerpart talán legszebb, legromantikusabb sétányán. Ez a híres Lungomare, amely 12 km hosszan húzódik, gyakran mélyen a sziklafalba vájva egészen Lovrantól Abbáziáig (Opatija). A legpatinásabb monarchia korabeli épületek helyezkednek el a sétány mentén, a magyar uralkodó osztály hangulatos villáival. Lovran ékszerdoboz óvárosában találjuk azt a villát, ahol Feszty Árpád is elhunyt (emléktábla). Felkerestük Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök utolsó lakhelyét Voloskón, melyet szintén emléktábla jelöl. Sétáltunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon és felkerestük a Hotel Palace Bellevue-t, amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt. Emlékét tábla őrzi a szálloda falán.
4. nap: Látogatás a Frangepánok, a Zrínyiek és az Erdődy grófok birodalmában
A Fiuméhez tartozó Tersattoba (Trsat) látogattunk. A Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnája magyar hadihajók emlékét őrzi (a Szent István, Viribus, Unitis, stb.). „Az egész magyar hadiflotta itt parádézik a tersattói kápolna belső falán.”
Felsétáltunk Tersatto várába, amelyet a Frangepánok építettek a 13. században. Varasd mintegy 200 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkerestük az Erdődyek várkastélyát és tettünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosban. Itt találtuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is. Felsőzrínyifalván (Gornji Kuršanec) megkoszorúzzuk azt a Zrínyi-obeliszket, amelynek eredetijét Csáktornyán, a Muraközi Múzeum udvarán állították fel.
Csáktornyán, a Zrínyiek sasfészkében tettünk sétát. Vára ma a Muraközi Múzeum otthona. A bejáratánál található „Zrínyi Péter búcsúja” emlékműnél felidéztük a Wesselényi-féle összeesküvés történetét, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc kivégzéséhez is vezetett.
A program során a diákok megtapasztalták a külhoni magyarok vendégszeretetét, magyarságtudatukat, életmódjukat, jelen lehettek nagy történelmi események helyszínein. Sok új ismeretet szereztek, gazdagodtak emberi kapcsolataik, szociális kompetenciáik, az egész személyiségük pozitív irányban változott.
Petrik Tímea szaktanár, projektvezető